Vers


Sas-hegy Budán

Egy hegy, mely csak
Nevében az.
Sok sziklája kevélyen áll,
De senkit sem riaszt.
Gyermekként lenéztem,
Hiszen ez egy
„Kopasz” hegy,
Nem adhat otthont
Az Isteneknek.
Rög hátán rög,
Lábad alól,
A Dolomit kipörög.

Tetején nincsen
Árnyat adó fa.
De nem csak a kilátás
Itt, a csoda.
Hajolj lejjebb,
Légy figyelmesebb.
Kétszázmillió év
Néz rád,
Ha észreveszed.
Trópusok jártak itt,
És a jégkorszak hagyta hátra,
Tízezer éves emlékeit.

A sasbércek,
Csak illúzió.
Nem az itt a látnivaló.
Vannak szebb hegyek
És magasabbak is.
De tavasszal itt,
A kökörcsin virít.
Nyáron hullámzik
Az árvalányhaj,
A csikófark, és
A gurgolya is,
Itt, élni akar.



A hideget,
A nyúlfarkfű tűri.
A sárga színt,
A hérics képviseli.
Bíborost is láthatsz itt.
Stólát nem hord,
Nézd meg a bíboros kosbort.
Ki mondhatja, hogy ez csak
Kopár, sivár hely?
Ki csodát akar látni,
A dolomiton,
Az jöjjön ide el.

Budapest, 2012. március 23. Etter Dénes polgári természetőr


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Tárhely


{THEMEDISCLAIMER}